Kezdek beolvadni a közegbe, ami rémisztő. Az elmúlt héten többeket is útba kellett igazítanom, a saját országában, ami azért elég vicces, mikor tört finnel magyarázom, hogy melyik utca végén merre fordulva érheti el az úti célt. Újratervezés funkcióval alternatív javaslatokat is tudok tenni kíváncsi (már külföldi) bámészkodóknak, sőt én jobban elmagyarázom, hogy merre van a turisztinform, mint a fagylaltos, akinek a bódéjára, óriási betűkkel ez van írva:  HOP ON- HOP OFF TICKETS, ICE CREAM, SOFT ICE CREAM, TOURIST INFORMATION...  Szóval már kezdek súlyosan elfinnesedni. Veszélyes.

A hét másik hatalmas tragédiája, hogy rám bízták (csak rám) két napra, egy éjszakára a nagyobbik kisfiút. Persze tudtam, hogy egyáltalán nem lesz gond, de a szívemben motoszkált aljasan a gondolat, hogy ajjajjajaj biztos most jönnek majd az Interpol által is körözött, FBI kutatta félelmetes rablógyilkos banda, akik már hónapok óta figyelnek meg minket, és arra várnak, hogy ránk kettőnkre lecsaphassanak, és elraboljanak, kitépjék a szívünket, mind meghalunk. Természetesen nem így történt, de azért néhány hasznos tanácsot feljegyzek magamnak:

1. A játszótér a legjobb nyelvgyakorlási lehetőség. Még akkor is, ha a finn anyukák kérdésfeltevési merészségének türelmi ideje igencsak hosszú. Csupán a példa kedvéért: én mindig magyarul énekelek, beszélek, ha kell fegyelmezem a fiúcskákat. Bárhol, bármikor, a játszó téren is. A múltkor, már egy jó 30 perce ott csücsültünk, a homokozónál, sorra gyártva a finomabbnál finomabb kakkukat (értsd: süteményeket), mikor végre meg merte az egyik körülöttünk álló mama kérdezni, hogy "Mitä kieltä sä puhut hänen kanssa?", vagyis, hogy mégis milyen nyelven beszélek a kis sráccal. Válaszom után felbátorodnak, és a többi mama is beszáll a csevegésbe. "Szóval magyar, ezen gondolkoztam eddig, mert az oroszt azt felismerném." "Igen, és svéd sem lehet, mert azt tanultunk az iskolában." "És mi a neve a kisfiúnak?" "Ez magyar név? Mit jelent az Atilla, mert olyan a hangzása, mintha jelentene valamit." "Mellesleg az én fiam is három nyelvű, mert a papája holland, és angolul is beszélünk otthon." Ilyen és ehhez hasonló mondatok röpködnek jobbra balra, én meg esetlenül, de lelkesen válaszolgatok rájuk. Természetesen 87%-ban finnül...

2. Amit ma megeszik, azt ne halaszd holnapra. Az elmúlt héten rendesen evett a pici fiú, de előtte levőn viszont úgy kellett belekönyörögni minden egyes falatot. Így most, hogy elméletem beigazolódni látszik, miszerint a fiúcska addig nem eszik, míg annyira éhes nem lesz, hogy elkezdjen enni, utána viszont folyamatosan bepótol, míg Csömör grófjává nem válik. Így aztán, addig reggeliztünk ebédeltünk és vacsoráztunk, míg ő maga el nem lökte az ételt. (Hosszan ettünk mindig, hazaérve a papája meg is jegyezte, hogy úgy látszik két nap alatt is milyen jól fel tudtam hizlalni... (: )

3. A kaka mindig a 10 perces bilin ülés után felvett tiszta pelusba érkezik. Rögvest a pelenkafelvétel utáni egy percen belül. Én ennek a logikáját nem ismerem, de nagyon vicces, hogy így a peluscsere 10 perc plusz bili helyett kibővül újabb negyed órával (mosakodás...) Én nem értem, de kaksi soha nem érkezik a bilire, az egyetlen dolog, ami beletalál az a kék vagy sárga gumikacsák egyike, másika, amit rituálisan minden tisztába tételnél el kell hajítani. Ez az egyetlen amit a bilibe juttatni képes a gyermek, ezt viszont "csont nélkül"

4. Soha, hangsúlyozom SOHA semmilyen körülmények között ne aludjunk tókívó(l)kival ami gyerek üzemmódra van állítva. Mert ez a szerencsétlen szerkezet egy pók hónalj vakarására is olyan hangot hallat a füled mellett pihenő adóvevőből, mint egy hajókürt. (Én három téves riasztás után hajnali kettőkor - amikor nincsen amúgy setétség kint - adtam fel a harcot, és kapcsoltam ki ezeket a vackokat.

5. Északon júniusban a sötét órák száma csak felhős napokon elintézhető. (Akkor is csak kevés.) Próbáljunk meg hamar elaludni! Ha ez nem sikerülne, vagy valami miatt mégis felébrednénk (lásd 4. pont), akkor oldjuk meg a sötétedést: szemlefedés, függöny vagy egyszerűen csak verjük erőteljesen a fejünk a falba, míg el nem sötétül körülöttünk a világ. =)

Hát én egyelőre függöny párti vagyok, de nem mindig segít...