Meggyőződésem, hogy Finnország nemzeti állata nem a medve, vagy a rénszarvas, még csak nem is a szúnyog, hanem egy fehér, fura, kis lény, a muumi. 

Ez a mesefigura Tove Jansson keze munkája mindenféle szempontból. Ő volt az írója és illusztrátora a mesesorozatnak, de mindemellett festőként is alkotott, méghozzá nem is akár milyet. Varázslatos mesevilágokba vezetnek el a képei. Mindezt pedig onnan tudom, hogy pontosan száz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a művésznő, aminek okán egy kiállítást rendeztek a tiszteletére. Így volt szerencsém megismerkedni a a Muumivölgy lakóival (a kiállítás 64,3 %-a), és mindennel, ami a muumik előtt volt. Nekem ez az első része jobban tetszett, a képeknek fantasztikus hangulattal bírnak, és a muumik nélkül is egy egyedi világba vezetik a nézőt... Igazán sugallják azt az életszemléletet, amit Tove Jansson a magáénak vallott: Tee työtä, ja rakastaa!

Vagyis tedd a dolgod, és szeress! Nekem az rettentően teszik. Én is teszem a dolgom, és szeretek! Szeretem azokat akik itt körül vesznek, meg azokat, akik otthon várnak, szeretem a dolgom, hogy a kisfiúkkal vagyok, szeretem a városban sétálást, a könyvtárban bóklászást, a lazacevést vagy az erdőben kirándulást. Ez egy jó tanács, igyekszem megfogadni. Teszem a dolgom és szeretek.

Élménycseppek a Storträsk-i erdőkerülésből.