Nem tudom milyen sokat meséltem és kinek az itteni tömegközlekedésről, de egyben mókás, szuper és elszomorító. Mókás, mert az a város egyáltalán nem nagy, és annyi HSL (Helsinki BKV-ja) jármű mozog benne, hogy nem azért tévedsz el, mert nem találod meg a buszmegálló helyét, hanem mert a busz és villamosmegálló tábla erdejében tévedsz el. A villamosok nagyon cukik, a Volvo buszokat meg azt hiszem nem kell bemutatnom. De itt egyiken sem tudsz olyat elképzelni, hogy tömeg. Még az egyetlen metró vonalán se - ami szerintem akkor is hév - se volt még olyan, hogy ne tudtam volna leülni. Amúgy itt jegyet és bérletet is egy olyan műanyag kártyára teszik rá neked, amit aztán oda kell érinteni a járművön egy ilyen hiperszuper leolvasó eszközhöz, és már utazhatsz is. Ultramodern... Szóval mókás, meg azért is, mert itt a hideg ellen több rétegű üvegablakok vannak, és a már kevésbé jó állapotban lévőkön a kettő közé befolyó esővíz játéka rendkívül szórakoztató. Egyrészt fújja a szél, másrészt mozog a busz, és a víz meg összevissza hullámzik, és nekem nagyon tetszik egészen addig amíg le nem szállok Itäkeskus/Östra Centrum (Kelet központ) megálló-átszálló helyen. Eszembe jut ilyenkor, hogy ez milyen szép, és az is, hogy biztos vonatkoznak rá fizikai törvények, de ezt öcsémbátyám jobban tudja. Szuper a közlekedés, mert rengeteg eszköz van és viszonylag sűrűn járnak, és kényelmes, bár minden görbe fánál megáll (egyik megállóból látod a másikat, szó szerint nincs egymástól 200 méterre). És elszomorító, hogy talán otthon sem lenne ezt olyan nehéz megoldani. Állítólag itt is vannak ellenőrök, de még sose találkoztam eggyel sem. Állítólag nagyon feltűnő egyenruhában járnak... majd meglátom.

Azt nem tudom mondtam e valakinek, de beiratkoztam a városi könyvtárba, ingyen és bérmentve =) Hajrá Szabó Ervin, van még hova fejlődni, bár itt a központi épület nem egy Wenckheim palota... De azért jó volt, úgyhogy most egy újabb könyvtári kártyával egy finn nyelvkönyvvel, egy kedves, magas, szőke könyvtáros srác "your welcome"-jával gazdagabb vagyok.

Ja és a fizikai törvényekre visszatérve, reggeli, bögre, maradék tej... és csöpp és csöpp... Olyan aranyosak a kis hullámok, és már arra sem emlékszem milyen törvényt írtam le a kockás füzetbe, de tudom, hogy volt valami=) (Bocsánat, négyzetrácsos, mármint a füzet) És ha már a törvényeknél tartunk: magamnak is felállítottam egy két szabályt, úgyhogy most megyek is németezni, meg a finn leckét is kicsit előveszem =) Szép napot haza!