Először is: minden mamának, nagymamának, keresztmamának boldog äidienpäivä-t, vagyis anyák napját kívánok. Én magam is szembesültem azzal a furcsa ténnyel, hogy nekem idén kétszer is van lehetőség a mamikat ünnepelni, ami azért elég nagy kiváltság márcsak abból a szempontból is, hogy rengeteg szupermami vesz körül =) Ennek örömére, a fent látható műalkotásnak nem minősülő gyógyhatású készítmény az itteni pótmamámnak készült, de gondoltam, egy fényképpel a többieknek is kedveskedhetek.

Szeretem a mozaikot, mert egyetlen darab utal a nagy képre, de önamgában nem ér semmit, kell hogy rész legyen az egészben. Egy mozaik darabkája nem lehet önző, csak a közösségben válik igazán értékké. A másik nagyszerű tulajdonsága, hogy éltető ereje a fény, főleg így ha pauszon van, úgy működik mint az azsúrzománc, addig nem látszik teljes pompájában, míg át nem süt rajta a nap. Olyan mint az élet, lehet nagyszerű és szép, összerakhatjuk egy képpé, beilleszthetjük, a megfelelő darabkákat egymás mellé. Lehet, hogy már így is fantasztikus kéoet kapunk, de nem tudjuk elképzelni mennyivel válik ragyogóbbá, mikor Istent is beengedjük , és az ő fénye világít át a szépen összerakott képünkön. én nagyon hálás vagyok, hogy az én képemet is elkezdtem összerakni, és, hogy a mamáim (bárhányan is legyenek) segítenek az összeillesztésben, a színezésben, vagy csak elhúzzák nekem a függönyt az ablak elől, és megmutatják, milyen szépen süt rám is a nap.