igazi finn időjárás. Gyönyörű, a legszebb: függőlegesen esik az eső. Estére még a szél is elmúlt. Olyan mint egy nagy zuhanyfüggöny... De azért nekem tetszik, csak azt sajnálom, hogy így Atillával nem tudunk kimenni se a kertbe, se a játszótérre. Szóval gondolom szegény unatkozik egy kicsit. De legalább talán meggyógyul. Teljesen náthás, sőt a hétvégén lázas is volt.

Máma túrós csusza volt a menü, ami igazán jó volt, kivéve, hogy se rendes tejföl (creme fresh) se rendes túró (cottage cheese) nem kapható itt, német húsos szalonna (einige Speck), olasz tészta (farfalle) voltak az összetevői. Ez egyetlen apró magyar dolog az a pirospaprika volt, amit Rékáék Magyarországról kaptak. De azért egészen ehető lett. Sőt délutánra még madártejet is csináltam, de pudingporból, hogy Atilla is tudjon enni, de egyszerűen nem találtam szavakat amikor kész lett. Egy este megkérdeztem Lieselottét, hogy milyen a finn konyha, rövid tömör válasz: Die Finnischen können einfach nicht kochen! Hát az biztos, hogy ez a puding, ez rémes volt. De sebaj, majd egyszer csinálom rendesen tojásból. A lényeg, hogy itthon csináljam, mert Atilla miatt a nyers tojás és ami nem főtt meg 110%-osan az tabu.

De azért Rékának és Kurtnak is ízlett. Ráadásul, érteni már remekül értem őt, és néha nem nyelvtanilag teljesen helytelen mondatokkal válaszolok neki. Amúgy tényleg igazán nagyon kedvesek, olyan kis tüchtig család. nem tudok rájuk mást mondani. Mint egy kedves kis család a még nem eladott fényképkeretből. Papa, mama és kisfiú mosolyog egy szép fényes vadi újnak tűnő szobában. Olyan amiről azt hiszed, hogy nem is létezik. Pedig de! Belecsöppentem ebbe a kis tökéletes világba, de nem lettem idegen. Olyan vagyok mint egy nagyon távoli rokon, akivel olyan természetesen és könnyedén beszélnek, hogy csak na, senkit nem zavar, hogy teljesen helytelenül válaszolok.

Holnap egyedül leszek Atillával, amire kíváncsi vagyok hogy megy majd. Remélem hiszti nélkül. Ma este nem úsztuk meg, de azért az megnyugtatott, hogy a szülei sem tudtak vele mit kezdeni.

Hétvégén, ha jó idő lesz, Zsolttal bemegyünk a városba =) Jippííí

Kurt pedig kérdezte, hogy szeretem e a komolyzenét, operát, mert ha van kedvem, meg ha lesz szabadnapom, akkor kaphatok tőle jegyet, mert mivel ott karmesterkedik, ezért tud kedvezményesen szerezni. Na ez aztán igazi jó dolog!

(Bár a finn Opera kívülről rettenetesen szörnyen, borzalmasan néz ki. Ez az első épület talán, ami nem tetszik.)